Linkek a témában:
Wenckheim-kastélyok, Békéscsaba
A szabadkígyósi Hankó József a Két évszázad a Wenckheim családdal című könyvével dolgozta fel a család fordulatokkal teli életútját, melyben a Harruckernek férfiági kihalásától követi az eseményeket egészen a közelmúltig, folytatva a régi ókígyósi kastélyt a XIX. század elején felépíttető gróf Wenckheim I. József Antal munkásságának a leírásával. A szerteágazó és a világban szétszóródott család eredeti öröklési rendje szerinti tulajdonos már nem él hazánkban. A fiatalkorú, jelenleg tizenéves Tasziló a németországi Bonnban lakik, de élnek Wenckheimek szép számmal a kontinensen kívül is, Argentínától egészen az Amerikai Egyesült Államokig, és pár éve már Dobozon is!
A körösladányi Nadányi-Wenckheim-Merán-kastély
A Weinckheim kastély: A kastélyt korábbi épületrészek felhasználásával a báró Wenckheim család építette. A tervező id. Czigler Antal volt. A kastélyban az 1830-as években intarziás biedermeier ajtókereteket készítettek, amely valószínűleg a pesti Steinl Ferenc munkája, aki a Védegylet fontos szállítója, a kor leghíresebb hazai bútorasztalosa volt
Geist Gáspár-kastély, Orosháza
A Geist Gáspár kastélyt Karl-Heinz Reckmann Úr elkezdte felújítani kívül belül egyaránt, hiszen itt szeretett volna lakni. Sajnálatos módon egy betegség miatt elhunyt, és így a kastélyfelújítás félbe maradt. Az épületben már a villamos vezetékek részben be vannak fűzve, újra van csövezve a ház. Néhol új nyílászárók vannak beépítve. Vasbeton födém vagy egy részen új födém gerendák, amelyek eső esetén jelenleg áznak! Mivel a felújítás során a tetőszerkezet meg lett bontva, több helyen beázik. Pár éve tudomásom szerint gyulai mesterek lefóliázták a tetőt, de ez is szép lassan tönkremegy. Nagyon jó lenne, ha új gondos gazdája lenne a kastélynak
Gyulavári Kastély, Gyula, Gyulavári
A kastély történetében a vízrajzi és a domborzati adottságok jelentős szerepet játszottak. Korabeli térképek alapján megállapítható, hogy a kastély és az uradalom a Fehér-Körös által bezárt félszigeten helyezkedett el. Dr. Karácsony János: Békés Vármegye története c. munkájában találkozunk először a térséget érintő intézkedéssel: 1698. évben Lőwenburg János Jakab összeíratja és megbecsülteti a Körösök mentén elpusztult falvakat, és megveszi a Gyulavári, Kétegyházi, Várai és Keszi pusztákat.